2012. április 24., kedd

2012.04.24-reppvagywtf


Kinevet a kislány,
mert nem érti meg tisztán,
hogy zavaros a mese,
ki van a tököm vele.

Összezavarodtam,
mikor ide-oda nyomtam,
nyomkodtam a mobilt,
játszottam a debilt.

Na jó nem játék volt,
előveszek egy pisztolyt,
ha nekem ezért beszólsz,
akkor a sírban landolsz.

Kapod már a fejest,
nem eszel több levest.
Nem nagyon mivel,
majd sok kutya levizel.

A föld alá bekerülsz,
egy jó kis sírba terülsz,
visznek majd virágot,
ez lesz a világod.

Többé nem is leszel,
gondolatban sem vedel,
a halott tested,
tudom nem ez volt a terved.

De már nem számít semmit,
nem lesz többé senkid,
csak ha van még élet,
a halál után, vagy véged.

Na további jó pihenést,
már élezem is a kést,
hogy szétvágjam a tested,
majd aztán vérrel festek..

2012. április 11., szerda

2012.04.11-éji sirám


Az ember hiába szeret,
ha szeretet kevés neked.
Te lennél mindenem,
de én egy szegény nincstelen,
haszontalan ember vagyok,
aki ráadásul mindig nyafog.
Az élet tette ezt velem,
nekem sajnos semmi sem terem,
semmit nem ad a földi pokol,
de ezért még egyszer meglakol!
Nem ez volt a tervem,
az életben én sose nyertem.
Volt mikor még erőlködtem,
de ettől meg nem erősödtem.
Próbálkoztam sok mindennel,
de semmit sem értem mindezzel.

Ha van is e világon egy isten,
nála semmi sincsen ingyen.
Ha nem vagy a kedvenc embere,
akkor zavaros lesz életed tengere.
Lehet bármilyen jó kapitány,
isten akkor is elsüllyeszt simán..

Nem tudok vagy vagy-e vagy csak nem érdekel,
pedig a szívem amikor veled vagyok énekel,
süket is lehetsz ha ezt nem hallod meg soha,
de hozzászoktam már hogy az élet velem mostoha..
Boldogságod a legfontosabb de én máshogy képzelem..
Amikor a közeledben vagyok mindig az arcod kémlelem,
hogy mit gondolhatsz, de semmi sem válik világossá,
a nélküled töltött idő tesz engem végtelenül magányossá..

A gondolataim végtelenül zavarosak,
tudom a rímeim pedig elég laposak..
Az őrület mit érzek semmit sem segít,
amikor rád gondolok a szívem az égbe repít,
a gondolat hogy nem leszünk együtt kimerít,
a szívem ilyenkor majdnem kettéfeszít.
De nem tudok mit tenni veled,
még eddig nem ment el az eszed,
te olyat mint én soha nem szeret.
Úgy tűnik ez a világ rendje,
nagy az isten állatkertje..

Szavaim megint üres füleket sem leltek,
minden hozzám hasonló hülye ettől retteg..
Leírom gondom, bajom mint egy majom, nektek,
annyit sem mondtok hogy "téged a fejedre ejtettek".
Lehet jobb is így, a negatív kritika nem a legjobb,
de olyankor legalább néha valaki az életembe bekopog.
Ha tudnád mi kavarog még bennem bele is bolondulnál,
a tengelyed körül te naponta kétszer megfordulnál..
De nem untatlak tovább inkább ezzel mert még megölsz,
vagy csak szimplán a hülyeségeimért meggyűlölsz..